„ A zene nem magánosok kedvtelése, hanem lelki erőforrás, amelyet minden művelt nemzet igyekszik közkinccsé tenni. „ (Kodály Zoltán)
„ A népdal a közösségépítés legegyszerűbb és talán legszebb eszköze, védelmet nyújt az elidegenedés ellen és iránytű a globalizáció idején. Hűségre, önfeladás nélküli befogadásra, szeretetre tanít bennünket. „ (Paksa Katalin)
„ … a legmagasabb művészi tökéletesség példái. „ (Bartók Béla)
„ Tompa Mihály egykor ezt írta: „Fiaim, énekeljetek!” Én most ezt írom: Fiaim, csak szépen énekeljetek! Ahogy egykor nagyszüleitek! „ (Vargyas Lajos)
„ Mennél nagyobb tömegeket közvetlen érintkezésbe hozni igazi, értékes zenével. Mi ennek ma a legjárhatóbb útja? A karéneklés.” (Kodály Zoltán)
Iskolánkról
Kodály nemzetnevelő, társadalmat formáló elgondolásaival összhangban a magyar népdalkincsre, mint zenei anyanyelvre épül fel iskolánk zenei nevelési folyamata. Legfőbb eszközünk az éneklés, hiszen az énekhang „mindig kéznél van”, mindenki számára elérhető.
Az iskola összes pedagógusának példáján keresztül, minden nap, családias légkörben találkoznak a gyermekek a zenével. A zenei nevelésről való gondolataink egyeznek, azonos értékrend alapján mindenkinek egyaránt fontosak.
Számos alkalommal szerepel tanár és diák egy színpadon, együtt muzsikálunk, amely nagy öröm a gyermekek és szüleik számára. Aktív zenéléssel jutunk el az igazi értékeket hordozó zenekultúrához.
Régi növendékeink – több generáció is – szívesen visszajár kóruspróbákra.
Zene és más tárgyak kapcsolata
A különböző műveltségi területek hatással vannak egymásra. A gyermekek koncentrációs képessége az aktív zenéléssel sokoldalúan fejlődik, más tantárgyakban való előrehaladásukat is erősítik. Így a zenei nevelés a többi tantárgyra is pozitív hatással van.
Az iskolai évek alatt a zenei írás-olvasásba való bevezetéssel közelítjük meg a világirodalom remekeit. Előbb játékosan, a gyermekjátékok szintjén, később a népdalok ismeretén át, majd a zeneirodalom szemelvényein keresztül. Az énekóra előkészíti a kóruséletbe való bekapcsolódást. A folyamatos anyanyelvi gazdagodás mellett – amelyet szinte észrevétlenül sajátítanak el a gyermekek – népszokásokról, népviseletekről szereznek ismereteket. Ezt kiegészíti a kamaraének és zene, a koncertezések és koncertlátogatások sora, a hangszertanulás, a kézműves foglalkozások, az esztétikai nevelés, a művészeti nevelés és a néptánc.
A Mókus utcai gyerekek minden tagja alsó és felső tagozaton egyaránt zenei osztályba jár. Minden nap találkoznak énekléssel és muzsikálással anélkül, hogy ez megterhelő lenne számukra. Az emberi léleknek van olyan rejteke, amelybe csak a zene jut el. A személyiség érzelmi fejlődését minden másnál erőteljesebb módon segíti.
Általános iskolai és zeneiskolai képzés egy épületben
Helyi tantervünknek megfelelően a közismereti tárgyak magas színvonalú oktatása mellett heti három énekórán és heti két énekkari próbán vesznek részt tanulóink.
Alapfokú művészeti iskolánkban számos zenei tanszak működik. Előnye, hogy a gyermekeket nem kell más iskolákba kísérni, egész nap „otthon” érezhetik magukat az épületben. A délutáni foglalkozásokról önállóan mehetnek művészeti órákra.
Ének – zene és néptánc
A hagyományos kultúrában az ének és a zene szorosan összekapcsolódott a tánccal. Ennek előnyeit Kodály Zoltán is hangsúlyozta, alapul véve a népi gyermekjátékokat, ahol a szöveghez vagy dallamhoz szinte minden esetben mozgás kapcsolódik. A mozgás, a tánc segít a zenei egységek, ritmusok, ritmikai újdonságok tudatosításában, megértésében és pontos elsajátításában. Tantermi keretek között többnyire nehezen megoldható – sőt, általában kivitelezhetetlen – ennek megvalósítása a bútorzat, a berendezés miatt. Iskolánk nagy előnye, hogy külön táncteremmel rendelkezik, melyben mind a délelőtti, órarendbe épített (1-6. osztályig), mind a délutáni választható néptánc foglalkozások zajlanak. Ez lehetőséget biztosít a gyerekek számára a Kodály által is javasolt zenei és mozgásos képességfejlesztéshez.
Zenei írás – olvasás lépésről - lépésre, út a művészi megnyilatkozásig
Iskolánk zeneóvodai előkészítős csoportjaiban – a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően – játékos módon ismertetjük meg a gyermekekkel a zene világát. A csoportos feladatok megtanítják a gyermekeket az egymásra figyelésre, a közös munkára, mely elősegíti a gyermekek szocializációját. A zenei figyelem kialakítására, valamint a ritmikai és az énekes készség megalapozására törekszünk.
A zenei nevelést népi játékok teszik még színesebbé. Az énekes játékokkal, körjátékokkal, dallamok szövegének elmutogatásával, kézjelekkel (térbeliség, mozgás, figyelemkoncentráció), játékos ritmusgyakorlatok (mozgás, mondókák ritmizálása) használatával a kottaolvasási készséget alakítjuk ki. A relatív szolmizáció (dallamhangok közti viszony, reláció) fontos eszköz, mert a dallamok lapról olvasását könnyíti meg.
Felsőbb osztályokban nevelésünk eredményeképp kialakul tanulóinkban a zenei írás-olvasás képessége (a kotta azonnali eléneklésével, a hallott dallam írásbeli lejegyzésével), fejlődik belső hallásuk, formálódik zenei ízlésük. Ezáltal fokozatosan közelebb kerülnek a zeneirodalom nagy alkotásaihoz is.
Első iskolai évfolyamunkon a zene technikai elemeinek kialakítása történik, a zenei írás-olvasás és az elméleti ismeretek megalapozása. A heti 4 énekóra lehetőséget ad a játékos, de alapos munkára. Már ebben a korban megkezdjük a gyermekek hangképzését, mellyel mind az egyéni, mind a csoportos munkát kívánjuk elősegíteni.
Iskolánkban a 2. évfolyamos osztályok tanulói alkotják az Aprók karát. Hetente egyszer vesznek részt közös éneklésen, mintegy kórus- előkészítő foglalkozáson. Ezek az alkalmak biztosítják számukra, hogy megérezzék az együtt éneklés örömét, egymásra figyelve, egymáshoz alkalmazkodva vegyenek részt a közös munkában. Hangjuk szépítése, hallásuk fejlesztése gyermekdalok, népdalcsokrok, jeles napokhoz kapcsolódó dalok, könnyű kánonok, egyszerű hangszerkíséretes művek éneklésén keresztül történik. Az iskolai eseményeken való fellépések teremtik meg a közönség előtti szereplés, viselkedés kultúrájának alapjait.
A Kicsinyek kórusának tagjai a 3. és 4. évfolyam tanulói. Hetente két alkalommal vesznek részt kóruspróbán. Az előző év előkészítő munkájának folytatásaként törekszünk arra, hogy elmélyüljön az együtt éneklés öröme, erősödjön az egymásra figyelés. Különböző karakterű népdalok tanulásával, népdalcsokrok összeállításával, éneklésével gyarapítjuk a gyermekek népdalkincsét. A korosztályuknak megfelelő értékes zeneművek megismerésén, megszólaltatásán keresztül fejlesztjük igényességüket, ízlésvilágukat. A fellépések során törekszünk a változatos műsor-összeállításra, színvonalas előadásra, amely örömet szerez a gyerekek és a hallgatók számára egyaránt.
Kodály zenei nevelési elveinek, kórusműveinek hű tolmácsolója volt Andor Ilona. Számunkra is kedves, példaértékű karvezető. Ahogy az ő egyéniségéről ez elmondható, úgy iskolánkra is jellemző a másokat is elismerni tudó, szeretetteljes zenei nevelés.
Az 5., 6., 7. és 8. évfolyamok hetente két alkalommal vesznek részt énekkari próbán. Az alsó tagozatos képzésre építve folytatódik az együtt éneklés. A gyerekek adottságaihoz mérten már többszólamú művek megszólaltatása is helyet kap. A műsortár kialakításánál figyelembe vesszük a népdalkincs további gyarapítását is. A gyermekek számára írt karirodalom legjobb műveit igyekszünk megszólaltatni. Repertoárunk folyamatosan változik és bővül. Alapvető cél az igényes műveken át a zenélésben és közös éneklésben rejlő öröm felfedezése. Ennek megfelelően szükséges a fegyelem és a koncentráció folyamatos ébrentartása, fejlesztése is, amely természetes odaadást kíván meg mindenkitől. Közösségi nevelés történik, közösen egy célra törekszünk.
Mind az osztály, mind az egyén egy nagy közösséghez tartozónak érezheti magát, melyben bátrabb lehet. A tanár a gyermek személyiségét ebben is fejleszti, bátorítja. Így képes lesz arra, hogy egyénileg is megnyilvánuljon, szóló szerepet vállalhasson. A tanulási folyamat ideje alatt a gyermek hallása csiszolódik. Megtanul társaira jobban odafigyelni, ez nélkülözhetetlen az igényes előadáshoz. Cél: az egységes és szép tiszta hangzás kialakítása. Az egyén igazítja a hangját az egészhez. A gyermekek érzelmi megnyilvánulásai, a hangzás kifejező ereje a művészeti munka lényeges eleme.
A KÓTA (Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége) központi rendezvényeire számos meghívást kaptunk. Amennyiben módunk van rá, vidéki és külföldi szereplésekkel tarkítjuk a gyermekek életét, jelentsen az együtt eltöltött idő és a szereplések összessége nagyszerű élményt számukra. Kórusunk nagy létszáma az általános iskolák tekintetében az országban példa nélküli. Megjelenésünk egy-egy szereplésnél lenyűgöző látvány.
Az Andor Ilona Gyermekkar eredményei:
Bárdos Judit és Kabdebó Sándor karnagy vezényletével
Az Andor Ilona Gyermekkar eredményei Tamási Kinga Johanna karnagy vezetésével:
Az éneklésről, a zene hatásáról Freund Tamás, Bolyai-díjas agykutató így nyilatkozik:
„Igazán kreatív emberek azok lesznek, akiknek gazdag az érzelemviláguk. Ennek gazdagítása pedig nagyjából a középiskolás kor végéig tart, és nagyon fontos része a művészeti nevelés. A művészeti élmények révén tárjuk szélesre a fiatalokban a befogadás folyosóját az agy és a külvilág között, hiszen ugyanezen a folyosón közlekedik az alkotóképesség is. (…) Nemcsak kreativitásuk nő, hanem emberségesebb emberekké válhatnak a pénz, az önzés és az érdekkapcsolatok világában.”
Sulifilm
Tanév rendje - Naptár
E-NAPLÓ
Tehetség.hu
Szülői vélemények
Multischool5
baptista500
Örökös ökoiskola