Zeneismeret

 Tanárok:

  • Mezeiné Topa Orsolya
  • Rajkainé Magyar Katalin

„Mit jelent az, ha valaki jó zenész?(…) ha a zene nem csak az ujjaid hegyében, hanem a fejedben és a szívedben lakik.”         /Schumann/

A romantikus zeneszerző tanácsaival összecsengve nagy zeneszerzőnk és zenepedagógusunk, Kodály Zoltán szavai is kiválóan fejezik ki a tanszak feladatait, helyét és szerepét a zenetanulásban:
„A jó zenész kellékeit négy pontban foglalhatjuk össze: 1) kiművelt hallás, 2) kiművelt értelem, 3) kiművelt szív, 4) kiművelt kéz. Mind a négynek párhuzamosan kell fejlődnie, állandó egyensúlyban.”

A zenetanítás alapvető célja, hogy növendékeink zenekedvelő, koncertlátogató közönséggé válva, ki tudják választani az aktuális érzelmi világukhoz leginkább közel álló értékes zenéket. Lehetőségeikhez képest olyan zenét hallgassanak, ami értéket közvetít számukra, formálja zenei igényüket és érzelemvilágukat. Ehhez meg kell ismerniük a különböző zenék sokféle megjelenési formáját. A hangszertanulás és kóruséneklés testközelbe hozza ugyan a muzsikát, de nem ez az egyetlen zenei élményforrás. A tanszak elnevezésében szereplő kifejezés is azt sugallja, hogy a zene kottaképének és művészi összhangzásának megértése teszi teljessé a zene ismeretét.


A hangszertanuláshoz tartozó elméleti tárgyak:

ZENEI ELŐKÉPZŐ      

 Tanár: 
  • Rajkainé Magyar Katalin

A hangszertanulás kezdetén fontos, hogy a gyerekek minél előbb megismerkedjenek a kottaírás- olvasás és a közös éneklés csodálatos világával. Az eleinte játékosabb formát fokozatosan felváltja az odafigyelést, gyakorlást igénylő aprólékos tanulás. Mindez további motivációul szolgál ahhoz a zenei munkához, amely során - türelemmel és kitartással - a növendékek életre szóló tapasztalatokkal, élményekkel gazdagodhatnak. A következő években a hangszertanulást a szolfézs, majd a zeneirodalom, illetve kamarazenei tanulmányok egészítik ki.

SZOLFÉZS, ZENEIRODALOM

 Tanár:
  • Mezeiné Topa Orsolya

„A hangszeres tanulás elméleti tudás nélkül olyan, mint az anyanyelvi olvasás anyanyelvi írás nélkül.”
/Kodály/

Mindezek megismerése és megértése azért fontos, hogy a zenét tanuló növendékek saját darabjaikat értő füllel és érzelmileg, valamint gondolati háttérrel megtámogatva tudják megtanulni, kifejezően előadni. A zenei képességek fejlesztése heti 2x45 percben (a magasabb évfolyamokon összevont óra keretében) csoportos foglalkozásokon történik. Az órák célja a zenei ismeretek kiszélesítése, különböző stílusok megismerése, a formaérzék kialakítása és az egyéni képességeknek megfelelő zenei hallás-, írás-olvasás: dallami- harmóniai- és ritmikai készségek fejlesztése. A kottaképről való éneklés, illetve hallás utáni kottaírás elsajátítása vezet el a Kodály-módszer céljához: „a jó muzsikus hallja, amit lát, és látja, amit hall.” Zenehallgatással és esetenként tanórán kívüli koncertlátogatásokkal az odafigyelő, a zenét értve hallgató közönség kiművelése a cél.

Mindeközben a sok-sok megtanult dallam, a zeneirodalom gyöngyszemeinek megismerése kitágítja képességeik határait, hogy a későbbiekben előadóként vagy befogadóként a zenei kultúra részesévé válhassanak.

 

Szolfézs, zeneirodalom